1. Jogszabályi környezet

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az EU AI Act, 2024-ben került elfogadásra, és 2026-tól fokozatosan alkalmazandó. Célja, hogy biztonságos, átlátható és jogállami elveken alapuló AI-rendszerek működjenek az uniós piacon. A jogalkotó kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amely különbséget tesz az alacsony, közepes, magas és tiltott kockázatú AI-rendszerek között.

A jogi területen – különösen a bírósági eljárások és alternatív vitarendezés területén – a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap. Az ügyelosztás, jogi kutatás, bizonyítékértékelés vagy akár az online vitarendezési platformok automatizálása során az AI hatékonyságot és hozzáférhetőséget biztosíthat. Ugyanakkor az algoritmikus elfogultság, az adatvédelem és a felelősség kérdései komoly jogi és etikai kihívásokat vetnek fel.

2. Online vitarendezési platformok

Az online vitarendezés (ODR – Online Dispute Resolution) az utóbbi években az e-kereskedelem és a határon átnyúló fogyasztói jogviták egyik legfontosabb eszközévé vált. Az Európai Bizottság által működtetett ODR-platform már régóta lehetővé teszi a fogyasztók és vállalkozások számára, hogy interneten keresztül rendezzék vitáikat bírósági eljárás nélkül.

A mesterséges intelligencia alkalmazása ezeket a folyamatokat tovább gyorsíthatja és automatizálhatja az ügyintézést, például:

• természetes nyelvi feldolgozás segítségével automatikusan felismeri a panasz tárgyát;
• javaslatot tesz egyezségi megoldásokra;
• képes előre jelezni a hasonló ügyekben született döntések alapján a várható kimenetelt.

Ezzel az AI nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem hozzájárulhat a joghoz való egyenlő hozzáféréshez, különösen kisebb értékű ügyek esetében.

3. Elfogultság és méltányosság

A mesterséges intelligencia egyik legvitatottabb kérdése az algoritmikus bias, vagyis az elfogultság. Ha az AI rendszert olyan adatokkal tanítják, amelyek torz mintákat tartalmaznak – például társadalmi, nemi vagy etnikai aránytalanságokat –, akkor a rendszer döntései is torzak lehetnek.

A bírósági vagy vitarendezési folyamatokban ez súlyos következményekkel járhat, hiszen az AI hatással lehet a döntéshozatal méltányosságára. Az EU AI Act ezért előírja a magas kockázatú rendszerek esetében:

• a transzparencia és dokumentálhatóság kötelezettségét;
• a humán felügyelet fenntartását;
• az algoritmusok rendszeres auditálását és tesztelését a diszkrimináció elkerülése érdekében.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bírói döntéstámogató rendszerek nem helyettesíthetik az emberi mérlegelést, csupán kiegészíthetik azt.

4. Felelősség és adatvédelem

A mesterséges intelligencia használata során felmerül a kérdés: ki a felelős, ha egy AI rendszer hibás döntést hoz? A jelenlegi jogi keretekben a felelősség tipikusan a rendszer üzemeltetőjét, fejlesztőjét vagy az azt alkalmazó szervezetet terheli, de a konkrét eset függvényében a felelősség megoszlása összetett lehet.

Emellett az AI-rendszerek nagy mennyiségű személyes adatot kezelnek, amelyek feldolgozása során a GDPR rendelkezései irányadók. A jogszerű adatkezelés megköveteli:

• a célhoz kötöttség és adattakarékosság elvét;
• a megfelelő tájékoztatást az érintettek számára;
• az adatbiztonsági intézkedések bevezetését.

A bírósági eljárásokban alkalmazott AI-rendszerek esetében különösen fontos, hogy az adatfeldolgozás ne sértse a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az algoritmus döntései ellenőrizhetők és indokolhatók legyenek.

5. Innovatív megoldások

A jogi technológiai szektorban rohamosan fejlődnek azok a megoldások, amelyek az AI-t a jogi szolgáltatások és vitarendezés hatékonyságának növelésére használják. Néhány ígéretes fejlesztési irány:

• Prediktív analitika: korábbi ítéletek alapján előrejelzések készítése az ügyek kimeneteléről.
• Automatikus dokumentumgenerálás: keresetlevelek, szerződések és beadványok előkészítése AI-támogatással.
• Virtuális mediátorok: mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek, amelyek segítik a felek közötti kompromisszum kialakítását.

Ezek az újítások a jövő jogászi munkáját nem helyettesíteni, hanem támogatni fogják – lehetővé téve, hogy az ügyvédek és bírák több időt fordítsanak a valódi jogi értékteremtésre és stratégiai döntéshozatalra.

Az EU AI Act új korszakot nyit az igazságszolgáltatás és a vitarendezés digitalizációjában. A mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál a hatékonyság, hozzáférhetőség és objektivitás terén, alkalmazása szigorú jogi, etikai és adatvédelmi garanciákhoz kötött